Könyves kalandjaim I.
Szóval az a helyzet, hogy itt volt az ideje annak, hogy megírjam az első könyves bejegyzést a nyilvános blogra. Nagyon szeretek olvasni, és a következő idézet írja le leginkább, hogy mennyire nagyon: ,, Szerinted túl sok a könyv. Szerintem meg nem elég a polc” Nincs olyan, hogy túl sok a könyv. Vagyis, nem szabadna, hogy legyen. És igen, az a lány vagyok, akinél mindennapos probléma, hogy nincs elég hely a könyveinek. Nagyjából mindenevő vagyok, bár a krimi műfaját nem olyan régen Böszörményi Ambrózy báró sorozata szerettette meg velem. Az elmúlt időben döbbentem rá, hogy ennyi idősen újra elolvasni a kötelezőket egészen más értelmet nyer, szóval ennek is bátorkodtam nekivágni, és úgy döntöttem, A kőszívű ember fiaitól kezdve, Shakespeare Macbethjén keresztül, Az ember tragédiáján át kis időre visszaküldöm magam az iskolapadba. Kedvenc írom nincs, általában azt mondom kedvencnek, amit éppen olvasok. Illetve, lehet, hogy van egy kortárs írónő, akihez régebb óta f...